www.trikepilot.net

[Roland]

" Mint ugye tudjuk most nyáron már volt szélnyírás miatt esemény, sőt sajnos haláleset is, de az motorhiba miatt volt. "


Én nem hallottam róluk. Mi történt, lehet tudni egy picit többet?

[Joe]

Muszáj leírnom a tegnapi tapasztalatokat, hátha valakinek hasznára válik.
Tegnap sikerült nagyjából időben azaz 18:45-re leérnem Úrhidára, tudott, hogy most már 19:40-kor napnyugta van, tehát igyekeztem a gép felkészítésével és amint szálnék be, gondoltam még megnézem egyszer a vezetékeket, illetve felpumpálom az üzemanyag vezetéket. Nos a kézi pumpa első nyomására a benzin gyönyörűen elkezdett csordogálni egy felső csőböl, ami rendesen meijesztett, mert bár még nem volt beindítva a motor pont a kipufogóra spriccelt. Le kellett nyugodnom, illetve elhatároznom, hogy rendben van, siettem, gyorsan előkészültem, egy órát szerettem volna repülni, de ez most nem jön össze, legalábbis kevesebbet fogok a levegőben tölteni. Le is dobtam a kabátom, nehogy teljesen beizzadjak majd megjavítottam, a bilincs áthelyezésével. Sokszor pumpáltam még, utána nem volt gond. Majd motor indít, melegít majd felpörget, semmi gond. Beöltözés, kigurulás. Ekkor már rendesen kezdett a nap lefele áldozni, de nem siettem, mert azt már megtanultam a kapkodás csak hibákat szül és eltereli a figyelmet az apró jelekről.
Fel is szálltam szépen, gyönyörűen pörgött a motor, de felszálás közben hirtelen füstszagra illetve hirtelen emelésre lettem figyelmes. Jobban a mondva a füstszag ütött meg először, majd később jöttem rá, hogy borzalmasan emelte az orrát a gép.
Nos az történt, hogy közvetlenűl a felszállópálya mellett szemetet égettek és mivel szinte mindig oldalszél van ezen a pályán így gyönyörűen oldalba kapott a melegebb levegő, ami a szélirány miatt pont a felszállópályán emelt meg de rendesen. Mivel oldalszél volt megengedhettem magamnak azt a luxust, hogy vagy a 06-ost vagy a 24-es irányt válasszam fel- és leszállásra egyaránt. Távolabb készülődött két merevszárnyú leszállni, de ők még nem zavartak be a képbe.
Leszálláskor azonban eleve oldalasan tudtam megközelíteni a pályát, majd miután begyorsítottam az alsó kb. 20-30 méteren ért a meglepetés, ahol a füst és a melegebb levegő miatt nagyon elkezdett dobálni és irányt váltani a gép ami nem annyira kellemes. Úgy éreztem még nem veszélyes nagyon ezért többször fel- és leszálltam, mindannyiszor megkapva a pofont meg a dobálást. Nagyon gyors és határozott kormánymozdulatokat tettem - ezt így utólag el tudom már mondani és szerencsémre maga a földet érés nagyon kisímúlt volt, mivel a földtől 30-50 cm-re (kerekek távolsága a földtől) már nyugodt volt a levegő.
Ez a pálya ezek szerint mindig tartogat meglepetéseket. Mint ugye tudjuk most nyáron már volt szélnyírás miatt esemény, sőt sajnos haláleset is, de az motorhiba miatt volt. Ha a motor meghibásodik és kritikus magasságban egy oldalszeles leszállást kell végrehajtani, nos az nem egy egyszerű manőver...
Nem tudom, hogy más pályákon mennyire van hasonló helyzet, de ezen a helyen mindig új feladatok jönnek. Viszont így esetleg egy másik pályán való leszálláskor is számítok a trükkös szélnyírásokra...
Élmény volt, akár ha csak kb. 25 percet is tölthettem a levegőben.
Jó leszállást!

[trikepilot]

Ne feledd:
Jobb a földön állva sóvárogni, hogy "bárcsak már repülhetnék", mint repülés közben azt gondolni, hogy "bárcsak már a földön lehetnék épségben!"

Engem egyszer egy előttem leszálló kollega légcsavarszele "dobott ki" a középvonalról a kaszálatlan fűbe. Egy szemvillanás alatt történt, mire észbekaptam, már csikalndozta a fenekemet a fű. Gyors gázadással átstartolás lett belőle, mielőtt gabonaköröket kezdtem volna rajzolni ....

[Joe]

Viszonylag régen jelentkeztem, de érdemes billentyűzetet ragadnom, mert történt egy s más. Már nagyon rég terveztem Ágival, hogy lemegyünk Weisz Tamást meglátogatni, ugyanis Ági első reptetését mindenképp őrá szerettem volna bízni.
Nos gyönyörű idő volt szombaton, Tokorcson meg repnap, felhajtás meg vattacukor, gondoltam, oda érdemes lesz lemenni. Tamás pont ráért így levezettem Pestről a kb. 200 km-t. Ott nem fogadott más mint hatalmas felfordulás meg egy őrűlt Giros aki keresztül kasul repdesett a hangár, nézők meg torony felett magasan letojva a rádiózást és a reptér szabályait. Na mindegy, csak felénk ne repüljön.
Tamás előkészítette a gépet és minden készen állt az Ági első repüléséhez. Egy kissé izgultam, hogy miként fogja fel és éli át a felszállást, áteséseket meg egyéb manővereket, ezért "csak" az izgalmas programot kértük. Nagyon gyorsan elrepült az a 21 perc, amíg fent voltak a levegőben, szerencsésen és fülig érő szájjal értek földet.
Node, nem hagyhattam ki, hogy én is ne repüljek egy keveset, Tamást megkértem, hadd üljek be és csiszoljon a technikámon, ha már ittvagyok. 14 perc meg jópár csepp izzadtság után ugyancsak szerencsésen értünk mi is földet. Az izzadtság főleg amiatt volt, mert hatalmas forgalom bonyolódott le felelős és felelőtlen pilótákkal megtűzdelve... Most is tanultam egy kicsit, próbáltam odafigyelni, hogy mi az amit kihelyesbít a leszállásomnál, mert főleg azon volt mit javítani.
A témához lassan elérkezünk ugyanis, ez a 14 perces repülés pont arra volt jó, hogy a mai nap összeszedjük magunkat és lemenjünk Úrhidára, egy órácskát repülni.
Időben ottvoltunk, nem is volt erős szél, inkább széllőkések voltak, amik zavarták a szépérzékemet, ezért nagyon nyugisan kitoltam a gépet és lehetőleg mindent tüzetesen átnéztem, hogy változott e valami a januári repülésem óta. Szerencsére minden rendben volt, egy kicsit a motort is bemelegítettem és az egyik latni kötését is megigazítottam, ahogy Tamás javasolta volt, mert folyamatosan balra húzott. (Később vettem észre a kb. 5-ik felszállás után, hogy nincs probléma, eltűnt a balra húzás. )
Leültem, vártam. Muszáj volt, mert egyrészt más sárkány nem merészkedett ki ebben az ugrálós időben és én sem akartam rosszul lenni. Majd kb. fél óra múlva rászántam magam és a búló is folyamatosan egy irányba mutatta a szélirányt, úgy gondoltam nem lesz gond.
Bepattantam a gépbe, kigurultam, majd felszálltam. Innnetől következtek az érdekességek.
Elhatározásom volt, hogy lehetőleg csak iskolaköröket végzek a fel és leszállások gyarapítása miatt, illetve kíváncsi voltam, hogy ha nem teljesen csendes az idő, mire lehet számítani. Meg is kaptam a magamét, mert rögtön az első felszállásnál nagyon erős emelést kaptam kb. 40m felett.
A leszállások voltak a legizgalamasabbak, ugyanis kb. 180-190-es volt a szélirány a leszállópálya meg a 24-es. Az úrhidai reptér különlegessége, hogy a hangár majdnem a pálya mellett van, ezért ha főleg délről fúj a szél akkor nagy turbulenciákat tud okozni a 24-es leszállásnál. 100m-ig ereszkedésnél nem volt gond, de utána a hullámvasút ami következett az nem volt kellemes, viszont kihívás volt. Mint írtam nem volt erős a szél, csak turbulens. Rendesen ellene dolgoztam és igyekeztem a pálya közepét becélozni annak ellenére, hogy ezt minduntalan meg akarta akadályozni a gomolygó légtömeg.
Többször említette Tamás, hogy a fenékben, de legalábbis egyensúlyérzékkel kell figyelni roppantúl arra, hogy melyik irányból és milyen széllökések vannak. Ha nem is 100%-an, de sikerült kivédenem a 15 leszállásnál majdnem az összes rossz gomolygást, egyedül egynél volt kritikusabb, mert mivel rettentően igyekeztem, hogy a pálya középvonalára szálljak le, a leszállópálya adottságai miatt egy kb. 80m-es szakaszon a pálya síkja alá kerül az ember annyira, hogy a reptérről még az árbócot sem látni, ha az elejére száll le az ember. Nos mivel sokkal alacsonyabban van az a rész ezért ott házak, hangár, fák, miegymás miatt leül a szél és ezért hirtelen a leszálló irány bal oldalán találtam magam egy szempillantás alatt. Végülis egyiknél sem volt hatalmas huppanás annak elenére, hogy nehéz volt kezelni az elemeket, csak egyszer, amikor nem akart az orrfutó sehogy sem földet érni. behúztam a kormányt, majd nyekkentem egyet, szerencsére a gép nem elégedetlenkedett.
Tanulság az egészből az, hogy érdemes kimenni a pályára felszállás előtt és elgondolkodni a körülményeken. Valamennyire fel lehet készülni agyban, ha szemügyre veszi az ember a légmozgásokat, akkor is, ha azok nem kirívóan rossz értéket mutatnak, hanem inkább meglepetéseket tartogatnak.
Mire lecsendesült a szél addigra elfáradtam és 58 perc repülés után leszálltam és szép nyugisan betoltam a hangárba a sárkányt.
Ennyi...